Az olajokról
- by Oldman 2 -
Viszkozitás:
A viszkozitási jellemzők osztályába sorolását az Amerikai Autómérnökök
Egyesülete dolgozta ki először. Jele: SAE.
Hidegindításkor az a legjobb, ha az olaj viszkozitása alacsony. Ez azért
előnyös, mivel csökkennek a veszteségek, könnyebb a szivattyúzhatóság és
kisebb a kopás, mert gyorsabban áramlik a kenőolaj a súrlódó felületekhez.
Azokat az olajakat, amelyek ezeket a követelményeket teljesítik, téli
olajaknak nevezzük és „W” (az angol winter, azaz tél szó rövidítése) betűvel
jelöljük. Ezen olajok osztályozása 0W-25W-ig terjed.
Nyáron a nagy viszkozitású olajakkal érhetjük el a megfelelő kenőhatást,
besorolásuk 20W-60W-ig terjed.
Azon olajok, amelyek használata nem egy adott időszakhoz kötött, hanem egész
évben használható, többfokozatú (multigrade) olajoknak hívjuk. Jelölésükre
jellemző, hogy egy téli és egy nyári besorolási szinttel rendelkeznek.
SAE / ºC
0W / -35
5W / -30
10W / -25
15W / -20
20W / -15
25W / -10
20 / 30
30 / 35
40 / 40
50 / 45
60 / 50
Pl. egy SAE 10W-40 viszkozitású motorolaj -25 és +40;C közötti
hőmérséklettartományban használható.
A legfontosabb, hogy az alkalmazott olaj viszkozitási paramétereivel
tisztába legyünk. Előfordulhat, hogy télen a hőmérséklet nagyon lecsökken.
Ilyenkor érdemesebb a kopás és a veszteségek csökkentése, valamint a jobb
hidegindítás érdekében kisebb viszkozitású olajat használni. Nyáron ennek az
ellenkezője fordulhat elő.
Kopott motoroknál a tömítettség viszonylagos helyreállítása érdekében a
gyárilag előirt SAE besorolás helyett ajánlatos magasabb viszkozitású olajat
alkalmazni.
Teljesítmény tulajdonságok:
Arról ad jellemzést, hogy a motor működéséből adódó terhelésviszonyokat, az
olaj milyen mértékében képes elviselni. A motorolajok első teljesítményszint
szerinti osztályozását az Amerikai Olajipari Intézet dolgozta ki (API). Ez a
fajta besorolási forma az eltérő terhelési és hőmérsékleti viszonyok miatt
megkülönböztet, benzinmotorokhoz és diesel motorokhoz használható olajokat.
A benzinmotorokhoz használható olajok jele S.
(SA , SB , SC , SD , SE , SF , SG , SH , SJ)
A dieselmotorokhoz használható olajokat C-vel jelölik.
(CA, CB, CC, CD, CD-II, CE, CF, CF-2, CF-4, CG-4)
1990-ben került bevezetésre a CCMC besorolási norma, amelynek neve időközben
ACEA-ra módosult. (Európai Közösség Motorgyártóinak Szövetsége). Ez egy
európai besorolási norma rendszer, a motorolajokat az európai viszonyoknak
megfelelően osztályozza.
Ennek a bevezetésnek az indoka, hogy Európában – ellentétben az amerikai
gyártmányú motorokkal – a kis méretű, nagy fordulatszámú és nagy
teljesítményű motorok terjedtek el. Így az olaj terhelése nagyobb, mivel a
tömegegységre vonatkoztatott teljesítményegység nagyobb az amerikai
motorokkal szemben.
- A benzinmotorokhoz használható olajakat G-vel jelölik.
(G1, G2, G3, G4, G5)
- A haszongépjárművekhez használható motorolajakat D-vel jelölik.
(D1, D2, D3, D4, D5)
- A nagyobb fordulatszámú dieselmotorokhoz használható olajokat
PD-vel jelölik.
(PD1, PD2)
1996-tól az ACEA (CCMC) új osztályokat vezetett be.
Benzinüzemű járművekhez az: A1, A2, A3.
Diesel üzemű személygépkocsikhoz a: B1, B2, B3.
Diesel haszongépjárművekhez az új jelölés az: E1, E2, E3, E4.
A magasabb teljesítményszintű olajoknál találkozhatunk a motorgyártók
specifikációval is.
Idézet:
|
Eredeti szerző pofi Teljesítmény tulajdonságok: |
Üdv!
Erről, már mint az amerikai motorjellemzőkről és hozzájuk igazított olaj
jellemzőkről az a véleményem, hogy a nyolcvanas években még igaz volt, de
mostanság már csak történeti szempontból fontos. Ott is egyre több olyan
motor van ami pörgős és európában is sok, viszonylag alacsony fordulatszámú
motort szerelnek be a személy és kishaszonjárművekbe. Az amerikai
autógyártásnak tudathasadása lett. Továbbra is gyártja a hajóit, de egyre
több városi "kis" autókat is gyárt és a japán autók is kezdik ellepni a
piacukat. Az utóbbi évek amerikai olajai zömmel megfelelnek a japán, nem
éppen "nyugdíjas" motorokhoz is. Nem akarok márkát említeni, de a magyar
(európai) piacon is itt van az am. olaj és jellemzőkben, adalékokban nincs
számottevő eltérés, legalább is bizonyítható.
Hogyan lehet a kopás okozta élettartam csökkenést
lassítani?
A legkörültekintőbb módon előállított és minősített kenőanyagok
hozzáférhetősége ellenére a kopás mégis mindig fellép, az autós pedig
javíttat, alkatrészt cseréltet, új autót vásárol, és a folyamat kezdődik
elölről.
Amikor egy motort először elindítanak, az kopni kezd. Ez elkerülhetetlen,
mert a mozgó alkatrészek egymáson súrlódnak. Emiatt, a lassú elhasználódás
és kopás, mind az új, mind a használt gépeknél természetesen jelen van.
Hogyan lehet, a kopás okozta élettartam csökkenést lassítani?
Hogyan lehet olyan megoldást találni, aminek középpontjában az
üzemeltetők érdeke áll?
Egy eredményes megoldás lehet a másodlagos adalékok alkalmazása.
Másodlagos felhasználásúaknak azokat az adalékokat nevezzük, amelyek kész
kenőanyaghoz adunk a kenőanyag egy bizonyos, pl.: súrlódás, vagy
kopáscsökkentő tulajdonságának erősítésére, vagy a felület nemesítésére.
Mi a vélemény a másodlagos adalékok alkalmazásáról?
A nagy olajtársaságok általában kétségbe vonják az ilyen adalékok
alkalmazásának értékét és szükségességét, annak ellenére, hogy az utóbbi
évtizedekben az üzemeltetők széles köre alkalmazza. A nagy kenőolajgyártók
némelyike vizsgálataiban azt találta, hogy a másodlagos adalékokat
forgalmazók állításai túlzóak és nem felelnek meg a valóságnak. Legfőbb
érvük pedig az, hogy az általuk gyártott kenőanyagok, kenőolajok már
tartalmaznak kopásgátló és súrlódáscsökkentő adalékokat, így ezek utólagos
hozzáadására nincs szükség.
Magánvéleményként azonban szakemberektől az is elhangzik, hogy bizonyos
esetekben a másodlagos adalékok tényleg hasznosak és olyan anyagokból
állnak, amelyeket saját olajaikban is használnak.
Az olajtársaságok szakembereinek igazuk van, amikor óvatosságra intenek, de
véleményüket teljesen egészében mégsem lehet elfogadni, azon egyszerű esetre
utalva, hogy egy kenőolaj és egy másodlagos adalék fejlesztési programja nem
mindig esik egybe, nem mindig azonos technikai és műszaki állapot eredménye.
Más szóval egy másodlagos adalékot „kitalálhattak” egy kenőolaj
fejlesztésének, vizsgálatának befejezését követően is.
Az ellentét tehát nem valóságos! A kész kenőanyag és a másodlagos adalék is
a felhasználó érdekét szolgálja!
A fentiek alapján nincs könnyű helyzete azoknak, akik másodlagos adalékok
alkalmazására hívják, fel a felhasználok figyelmét. Teszik ezt abbéli
meggyőződésből, hogy a felhasználok a műszakilag, technikailag megalapozott
újításokat készek elfogadni, ha növekvő mértékben ismerik meg a hatásukat,
vizsgálati és értékelési módszerüket...